A fogyasztóvédelmi törvény szerint fogyasztóvédelmi referenst köteles foglalkoztatni minden, KKV-nak nem minősülő vállalkozás. A Relevanciánál több mint 150-en szereztek fogyasztóvédelmi referensi képesítést. A következő képzés részleteiről kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot!A fogyasztóvédelmi és kereskedelmi kommunikációs szabályok és a hatósági jogalkalmazás Magyarországon szigorúbb, mint az EU többi tagállamában. A Relevancia szaktanácsadása 10 éve biztosítja széles körű stratégiai, operatív és szervezeti témákban az objektív döntés meghozatalát .MÓDOSULT A FOGYASZTÓVÉDELMI TÖRVÉNY! A 2016. január 1-jétől hatályos módosítás a fogyasztóvédelmi referens kötelezettségévé teszi, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságot tájékoztassa a referens foglalkoztatásával kapcsolatos adatokról, illetve az abban bekövetkezett változásokról 8 napon belül.

kereskedelmi kommunikáció

 

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozási rendszere

Általános tilalomként az Fttv. kimondja, hogy tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (Generálklauzula)

Az Fttv. szerint tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlatnak minősül, az a kereskedelmi gyakorlat, amely ellentétes a szakmai gondosság követelményével és a fogyasztói magatartást torzítja vagy erre alkalmas.

  • A szakmai gondosság követelménye: a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el,
  • Afogyasztói magatartás torzítása, amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és  ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, vagy alkalmas arra, hogy olyan ügyleti döntés meghozatalára késztesse, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

Nem tekinthetőaz Fttv. alkalmazásában a magatartás torzítására alkalmasnak a reklámban túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentések bevett, a reklám természetéből adódó mértéket meg nem haladó alkalmazása. (Fttv. 4. § (3) bek.)

Az Fttv. alkalmazásában tisztességtelennek minősül

  • különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (Fttv. 6. § és 7. §) vagy agresszív (Fttv. 8. §).
  • a külön jogszabályban előírt, az Fttv.-ben foglaltaknál szigorúbb követelményeket megsértő kereskedelmi gyakorlat.

Az Fttv. mellékletében meghatározott kereskedelmi gyakorlatok mérlegelés nélkül tisztességtelenek minősülnek (feketelista).

 

Az átlagfogyasztó

Az Fttv. alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megítélésekor az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki

  • ésszerűen tájékozottan,
  • az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.

Az átlagfogyasztó megítélésekor figyelembe kell venni az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is.

Fókuszcsoportról van szó, ha a kereskedelmi gyakorlata fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, ebben az esetben az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni.

Kiszolgáltatott fogyasztói csoportról van szó, ha a kereskedelmi gyakorlat csak a fogyasztóknak egy, az adott gyakorlat vagy az annak alapjául szolgáló áru vonatkozásában koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportja magatartásának torzítására alkalmas, és ez a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ésszerűen előre látható. Ebben az esetben a gyakorlatot az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás szempontjából kell értékelni.

Az Fgytv. alapján eljáró fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha az eljárására a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor.

 

Az ügyleti döntés teszt

 

Az eljáró hatóságok

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, kivéve, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, vagy ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Felügyelet felügyel.

Az Fgytv. 45/A. § (2) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és - ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - eljár azok megsértése esetén.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) jár el, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet az MNB felügyel, kivéve, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.

 

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban indított  versenyfelügyeleti eljárás ügyfelekre hátrányos sajátosságai

1) A versenyfelügyeleti eljárás időtartama

  • •Az eljárást befejező döntést a vizsgálat elrendelésétől számított három hónapon belül kell meghozni és gondoskodni a közléséről.
  • •Ezt a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.
  • •Az ügyintézési határidő számításánál – a Ket.-benfoglaltakon túl – nem kell figyelembe venni 10 különböző indokból fakadó késedelmet.
  • •Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az igazgatási szünet időtartama (augusztus 20-át megelőző tíz munkanapon, december 24-e és január 1-je között

 

2) A versenyfelügyeleti eljárás során indokolatlanul sok adatot kér be a GVH

  • A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően jogsértő tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, ha a közérdek védelme versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását szükségessé teszi. A végzésben meg kell jelölni azt a körülményt és magatartást vagy állapotot, amelynek tárgyában az eljárás megindul.
  • A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet az iratokkal együtt a versenytanács elé terjeszt. A jelentésnek tartalmaznia kell a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat.

Egy példa arra, hogy a GVH az eljárás alá volt vállalkozásra terheli a bizonyítékok feltárásának kötelezettségét:

 

3) A GVH milliós összegű eljárási bírságot szab ki, ha az ügyfél nem eléggé "együttműködő"

  • Eljárási bírság szabható ki azzal szemben, aki az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.
  • Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.
  • Az eljárási bírságot kiszabó végzését a kötelezett javára a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból jogszabálysértés hiányában is módosíthatja vagy visszavonhatja.

 

4) A tárgyaláson a GVH vizsgálója (kvázi ügyész) és a három tagból álló Versenytanács (kvázi bíróság) áll szemben az eljárás alá vonttal.

5) A Versenytanács határozata indokolatlanul terjengős

A határozat rendelkező része 1,5 oldalnyi, míg az indokolása jellemzően 60-120 oldal terjedelmű. Ez kvázi ügyvédkényszert teremt.

 

6) Az eljárás egyfokú, nagyon magas az illeték

  • A Versenytanács határozatával szemben nem lehet fellebbezni, az ellen csak bírósági felülvizsgálat kérhető. A bírósági eljárás illetéke elsőfokon a kiszabott bírság 6 %-a, míg másodfokon a kiszabott bírság 8 %-a. Ez azt jelenti, hogy 10 000 000 Ftösszegű  versenyfelügyeleti bírság kiszabása esetén az GVH Versenytanácsának határozata elleni indított elsőfokúközigazgatási per illetéke 600 000 Ft,másodfokú közigazgatási per illetéke: 800 000 Ft.
  • Ezzel szemben más közigazgatási szerv határozatával szemben jellemzően van fellebbezési lehetőség és a bírósági illeték csupán 30 000 Ft összeget tesz ki.

 

7) Sajtónyilvánosság

  • A Gazdasági Versenyhivatal a korlátozottan megismerhető adatok megismerhetetlenné tételét követően honlapján közzéteszi a jogerős határozatot.
  • A döntés közzétételének nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell.
  • A probléma az, hogy a GVH gyakran a sajtóban ismerteti a bíróság által még el nem bírált határozatainak tartalmát.

 

Kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos szaktanácsadásunk

Célunk, hogy ügyfeleinekt preventív tanácsadással lássuk el annak érdekében, hogy elkerüljék a GVH "tisztességtelen" eljárásait. Ha az ügy már a GVH előtt folyik, szakmai tanácsadást nyújtunk az ügyfelet képviseletében eljáró érdekképviseleti szervnek, illetve vállalati vagy jogi képviselőnek annak érdekében, hogy a GVH által rendszerszerűen  elkövetett jogsértéseket a bírósági eljárás során orvosolni lehessen.

Mindamellett szaktanácsadásunk kiterjed arra is, miképpen lehet tisztességesen, a jogszabályi és önkéntesen vállallt szakmai normák betartásával népszerűsíteni ügyfeleink termékeit és szolgáltatásait. Széleskörű tapasztalatokkal rendelkezünk különösen az élelmiszerekkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció és a kozmetikumok reklámjai tekintetében.

Cégünk alapítói tevékenyen részt vesznek a szakmai munkában, tekintettel arra, hogy a kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos fogyasztóvédelmi joganyag megalkotásában, illetve az európai uniós kereskedelmi kommunikációs joganyag hazai átültetésében vettek részt úgy is, mint az Európai Tanács fogyasztóvédelmi munkacsoportjába delegált magyar szakértők.